Zöld logisztika

 

 

A mi értelmezésünkben a logisztika "zöld" megközelítése nem a szemellenzős környezetvédő szempontokat szimbolizálja, hanem az üzemanyagár exponenciálisan növekvő jellege mentén a fenntartható logisztikai képességek megteremtését kívánja előmozdítani olyan módszerekkel, melyek harmóniában vannak az élhető környezet követelményével is.

2006-ban publikálta Turányi Tamás a Brent kőolaj árának jövőbeni várható alakulását:

A valóság azóta igazolta a víziót és az elmúlt években a fosszilis energiahordozók árának rohamos emelkedését tapasztalhatjuk. Ez a folyamat nem fog megváltozni! Márpedig a reálfolyamatokban (gyártás, logisztika) az energiahordozók ára alapvetően befolyásolja a piaci lehetőségeket. Drámai technológiaváltás előtt állunk! Megszaporodott az elektromos meghajtású közlekedési rendszerek projektjeinek száma külföldön, a magyar próbálkozások is abban az irányban próbálnak kiteljesedni.    

 

A mi tevékenységünknek része a logisztikai létesítmények működtetése energia hatékony módszerei elterjesztésének támogatása (a napenergia hasznosítása, a létesítmények energiaveszteségének minimalizálása, a belső energia újrahasznosításának technológiái) csakúgy, mint a szolgáltatási pontok ésszerű kijelölése, ellátási hálózatok optimalizálása, az egyes szállítási módozatok (közút, vasút, vízi út) összekapcsolásának racionális rendszerei, stb.

A zöld logisztika (green logistics – green supply chain) a mi fogalmaink szerint tehát leginkább a logisztikai folyamatok erőforrás és környezettudatos szervezésének módja az optimalizálási módszerek erőteljesebb érvényesítésével. Egy olyan irány, mely a logisztikát művelők számára az élhetőbb és fenntarthatóbb környezet igényét közvetíti és egyesíti a fenntartható és versenyképes logisztikai rendszerek igényével.

Mi értelme van bővíteni a logisztika amúgy is rendkívül széles aktivitásainak körét ?

Gyakorlati példák sora bizonyítja, hogy a környezetvédelem konfliktusainak kiváltó oka az esetek nagy többségében valós, a kisebb hányad a környezetvédelmi törekvések elfogadásának megtagadása elleni túlzó PR akció, ami sokszor és joggal ellenérzéseket és rossz beidegződéseket kelt és okoz. A környezetvédők értékrendje a közösséget védi, azzal harmonizálni a logisztika számára kihívás, ennek eredménye szolgálhatja a folyamatok hatékonyságát csakúgy, mint a közösségi érdekeket.

Az előttünk álló időszak tehát komoly változásokat vetít előre. Ennek egyik legsokkolóbb előfutára a fosszilis energiahordozók készleteinek lassú kimerülése és ennek következményeként az olajár emelkedéseket kísérő válságok.

A logisztika számára tehát egyre inkább kirajzolódnak a legfontosabb stratégiai irányok:

  1. Az üzemanyagár hatásainak kompenzálása (alternatív energiahordozók használatának fokozatos bevezetése).
  2. A működés költséghatékonyságának radikális javítása.
  3. A gyártás, elosztás és kereskedelem át- és visszarendeződési ciklusainak hatásos követése egy energia-szűk jövőben.

Az un. „zöld logisztika” a következő fő területeken jelent meg:

  1. Logisztikai nagyrendszerek
  2. Logisztikai létesítmények
  3. Inverz logisztika

Logisztikai nagyrendszerek

Ez alatt az elosztási rendszerek, modellezéssel alátámasztott optimális létesítését, kialakítását, módosítását értjük. Legfontosabb területei:

  1. Az áruáramlás átterelése a kisebb fajlagos energia igényű és környezetbarát technológiát megvalósító módozatokra (közúti szállítás -> vízi szállítás; közút -> vasúti szállítás).
  2. Az elosztóközpontok kitűzésének optimalizált eljárása (a feladathoz képest minimalizált szállítási, anyagmozgatási teljesítmény).
  3. A beszállítói hálózat megtervezésében és megvalósításában a környezetvédelmi előírások maximális figyelembe vétele, minimumra csökkentve a beszállításból adódó hulladék mennyiségét, a teljes beszállítói láncban meghonosítva a “zöld” gyakorlatot.

Logisztikai létesítmények

A logisztikai létesítményekben felhasználható környezettudatos, költséghatékony megoldások köre ma már igen széles. A legfontosabb irányok:

  1. Megújuló energiaforrások tudatos alkalmazása.
  2. A létesítmény kialakításának környezettudatos módja.

Megújuló energiaforrások tudatos alkalmazása

  1. Napkollektorok
  2. Napelemek
  3. A geotermikus energia felhasználása
  4. Levegőkazán rendszerek
  5. Solar-wall rendszer
  6. Vertikális-radiális szélgenerátor

A létesítmény kialakításának környezettudatos módja

  1. Megnövelt hőszigetelés: energiatakarékos épület-szerkezeti kialakítás. Ennek révén csökken a hűtési és fűtési energiaigény, mérséklődik az épület belső hőingadozása. A passzív hőszigeteléssel az energia megtakarítás csaknem 30%-os lehet. A kialakítás során ügyelni kell a hőhíd-mentességre.
  2. A nem tárolóterek (irodatér) homlokzatára szerelt külső árnyékoló rendszerek mérséklik az irodák túlmelegedését, ezzel csökken az energia igény (alacsonyabb üzemeltetési költség). Külső üveghomlokzat (napcsapda) kialakítása bio-klíma térrel.
  3. Nyílászárók cseréje.
  4. A szükséges szárításokat követően vízszigetelés kialakítása
  5. Szürkevíz hálózat a talaj- és csapadékvíz hasznosítására

 

 

 

 

Kövessen minket!